A Sydney Ducks története valamikor 2008-ban kezdődött, amikor két barát (Carl, az énekes és Phil, a dobos - vajon honnan ismerős ez a szereposztás?) elhatározta, hogy mivel ugyanazt a zenét szeretik, jó lenne egy bandát alapítani. Egy ismerősükön keresztül csatlakozott hozzájuk a gitáros Grant. A kezdeti ötlet az volt, hogy alakítsanak egy mod/powerpop zenekart. A Maximum Rocknroll tavaly elhunyt munkatársa, Bruce Roehrs ajánlotta Mike-ot (aki egyébként a Longshot Music kiadó főnöke immár 15 éve), aki szívesen összefutna a tagokkal, és az üres basszusgitárosi pozíciót be tudná tölteni. Így négyen 2009 második felére írtak annyi dalt, hogy felvettek egy cím nélküli demót, ami szeptemberben jelent meg.
Első koncertjüket valamikor 2010-ben adták, mikor végre összegyűlt a megfelelő mennyiségű szám, ami egy korrekt setlisthez szükséges. Ezt követően egy második gitáros beszervezésén ügyködtek, amellyel kiegészíthetik a repertoárjukat, és egy kicsit fel is gyorsíthatják a hangzást. Így Grant megkereste Gabe-et, aki egy lemezboltban dolgozott. Kezébe kapta a demót, s miután egy koncertjükre is elment, rögtön úgy döntött, hogy csatlakozik a Sydney Duckshoz, így alakult ki az öttagú formáció.
A zenekar neve azokra az ausztrál bevándorlókra utal, akik a XIX. század közepén telepedtek le az USA nyugati partján, a banda tagjai ezzel fejezik ki lojalitásukat San Francisco iránt. Az idei év hozta meg az áttörést a zenekar számára: kiadtak két kislemezt, és szerepelnek a holnap megjelenő Oi! This is Streetpunk válogatáslemezen 10 másik bandával karöltve. A holland Rebellion Records pedig tervezi, hogy kiadja az összes dalt egy CD-n, így a zenekar jövője bebiztosítottnak látszik. Létezésük jó példa arra, hogy hogyan lesz egy ismeretlen zenészekből álló formáció 2-3 év leforgása alatt jól csengő név, akik az egyébként kényes ízlésű európai piacra is be tudnak törni.
Diszkográfia:
Demó - 2009
Stray Dogs 7" - 2011
Esprit de Corps 7" - 2011
Oi! This is Streetpunk 11" - 2011
Sydney Ducks
Pirate Press Records