Főoldal Hírek Magazin Koncertek Galéria Fórum Linkek
Bejelentkezés





Még nem regisztráltad magad?
Itt megteheted.
Ben (UVPR zine)

Ben a francia skinhead/Oi! színtér egyik legaktívabb arca. Egy világszerte ismert fanzinent, az Une Vie Pour Rien-t szerkeszti, ezenkívül tavaly beindította kiadóját. Több francia koncert szervezője és annál több európai skinhead koncert és fesztivál látogatója. Az interjú még 2005-ben készült és a Sound of the Streets fanzine második számában volt olvasható.

Beküldve: 2006-09-23, 18:35

Ben egy párizsi srác, akivel teljesen véletlenül ismerkedtünk össze, 2004 nyarán, Brno-ban. Mivel két hétre rá, már Budapesten tartózkodott közel egy hétig volt időnk beszélgetni. Én egy nagyon szimpatikus srácot ismertem meg, aki rengeteg nagyon jó dologban vesz részt, és úgy gondoltam érdemes vele egy interjút készíteni, ami hónapokkal később, hosszú e-mail-ezések után létre is jött. Íme egy srác, aki a nagyon magas színvonalú UVPR fanzine szerkesztője, futtatja az UVPR Vinyles-t, két zenekarban is gitározik, valamint énekel, illetve részt vesz a francia SHARP koncertek szervezésében. Mindezekről mind olvashattok a következő néhány oldalon.

2005. május

Kérlek, mutatkozz be! Hol élsz? Mivel foglalkozol?
Ben vagyok Párizsból, 26 éves, és általában koncerteken dolgozom: színpadépítés, fények, de főleg a ki- és bepakolással szoktam foglalkozni... Sok zenész dolgozik így Franciaországban, mert folyamatosan dolgozhatsz napokig vagy hetekig, majd utána néhány napig, hétig kimaradhatsz, hogy mást csináljál, mint koncertezés, turnézás, próbálás, fanzine írás, stb.
Mostmár 9-10 éve vagyok tagja az Oi! és skinhead színtérnek. Valamint az "Une vie pour rien?" fanzine-nel 7 éve foglalkozom, míg újabban az "Une vie pour rien vinyles" kiadó dolgaiban is benne vagyok. Együttesekben is játszom, illetve segítek a párizsi SHARP koncertek szervezésében is. Mindeközben sörözök mindenféle rock 'n' roll koncerten és a kocsmában a belleville-i (kelet-párizsi kerület) skinhead és rocker haverjaimmal.

Mesélnél Belleville-ről? Hol található, kik lakják? Milyen közösséget alkottok, milyen zenekarokat, klubokat érdemes megemlíteni?
Belleville egy felkapott negyed Párizs keleti részén, Párizs east-side-ja haha... Ez az egyik utolsó ilyen negyed, mert a legtöbb szegényt kiűzték a külvárosokba, ezért rengeteg afrikai és ázsiai bevándorló, illetve munkás ember van. A legtöbb ember a hagyományos rock'n'roll-t szereti itt, ebből kifolyólag léteznek a belleville-i skinheadek és rockerek. Ezen a színtéren a 8°6 Crew (ska és korai reggae), Soul Invaders ('60-as ska és soul), Massey Fergusson Memorial (country punk), The Wangs (surf), Voices of Belleville (oi!), Moonlight Wankers (oi!) mind belleville-i. Nincsenek igazán jó klubok, viszont rengeteg lepukkant kocsma van ahol találkozunk, néhányban időnként koncertezünk is.

Brno-ban ismertelek meg. Mesélj az élményeidről, a véleményedről a régiónkról (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország, Litvánia).
Tavaly nyáron is voltam a cseheknél és a szlovákoknál, de egy évvel korábban is, így barátokhoz jöttem vissza. Idén meglátogattuk Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot is. Nagyon érdekes volt, mivel ez a színtér kevéssé ismert ezeken a helyeken. Az embereket inkább a brit, ameriakai és német színtér érdekli (ahol a kiadók/pénz van), az emberek nem kíváncsiak és a könnyen megtalálható dolgok után nem keresnek tovább. Az emberek nagyon barátságosak és szívélyesen fogadnak, nem úgy mint Franciaországban és Angliában, ahol az emberek kevésbé autentikusak és lelkesek (remélem én nem ilyen vagyok!). A Lutéce Borgia-val van egy számunk a lengyel bialystok-i foglaltházról és a következő zine-ben lesz néhány cikk a különböző színterekről.

Nagyon régen voltál egyszer Budapesten. Szeretted?
Budapest gyönyörű város, 8 éve voltam ott, de nem találkoztam senkivel a színtérről. Ez az alkalom nagyon érdekes volt, jó koncertekkel és sok emberrel, ezért örülök is, hogy márciusban a Lutéce Borgiaval visszajöhetek. Remélem a színtér folytatja az ezirányú fejlődését. A kedvenc italom a lime-os fehérbor volt, ami miatt ugyancsak vissza akarok jönni.

Adtál egy példányt a fanzine-odből. Mikor kezdted el szerkeszteni az UVPR-t? Mi inspirált? Mi a célod a zine-el?
A zine-t '97 tavaszán kezdtük el, mert a saját elképzeléseinket akartuk megmutatni az Oi! és skinhead (ellen-) kultúráról. Próbáljuk a lelkesedés szintjét fenntartani. Nagyon válogatósak vagyunk. Csak olyan együttesekkel készítünk interjút akiknek az elképzelései nagyon közel állnak a miénkhez vagy legalább van valami érdekes mondanivalójuk. Megpróbálunk inkább a szövegek jelentéséről, az együttes létének értelméről kérdezni. Az elejétől fogva van egy szekció a zine-ben, ami a történelemmel és a skinhead kultúrával foglalkozik (legalábbis amit mi annak látunk), amiben cikkek szerepelnek régi együttesekről, mint a 4-Skins, Criminal Class és interjúk a színtér régi nagy alakjaival: Tai-Luc, a La Souris Déglinguée énekese, ami egy kultikus francia skinhead banda; François és Laurent, a Bérurier Noir alapítói, a legjobban ismert punk együttes Franciaországban; Roi Pearce, a Last Resort énekese; Denis, az első párizsi skinhead banda, a Swingo Porkies, tagja; Fabian, az egyik első párizsi skinhead '77-'78-ból, stb. A fő rész, persze, a hosszú interjúk mostani Oi! (illetve korai reggae/rock steady) együttesekkel. Olyan együtteseket keresünk általában akiknek a szövegei a szociális problémákkal, lázadással és forradalmársággal foglalkoznak, de nem egyenesen politikusak, mert úgy gondoljuk ez az Oi! bandák erősebb irányzata. Az összes interjúnk élőben történik.

Két Oi! bandád van: a Lutéce Borgia és a Moonlight Wankers. Mondj néhány szót ezekről a zenekarokról!
Zeneileg a két banda különböző: a Lutéce Borgia '99-ben punk oi!-ként indult, de tagcserék után mostmár csak én hallgatok oi!-t. A gitáros és énekes én vagyok, de a basszeros, Eric, aki a számok felét énekli, inkább rock'n'roll-t a Motörhead/Rose Tattoo stílusban. Cécile, a dobos, inkább a régi punk rockot hallgatja, mint a Ramones és The Clash. Tehát a zenénk ezeknek a befolyásoknak az ötvözete, és amikor Franciaországban játszunk akkor a közönség nem kizárólagosan oi! irányzatú, hanem ott vannak a skinheadek és a rockerek, punk-rockerek is... Elég rendszeresen játszunk, legalább egyszer havonta valahol Franciaországban, ami nem is rossz itt, mivel nagyon nehéz oi! befolyással koncertezni Franciaországban. A skinheadeknek nagyon rossz hírük van!.
A Moonlight Wankers az oi!-osabb banda a belleville-i skinheadektől. Rendszeresen játszunk a SHARP koncerteken és fesztiválokon. Zeneileg melodikus közép-tempós oi!-t csinálunk, nem mint a legtöbb banda, akik Condemned 84 erős, agresszív oi!-át követik. Inkább a Cock Sparrer és hasonló bandákat próbáltuk meg követni, de nem tudom mennyire sikerült. Vannak olyan emberek, akik megunták az eredeti oi! hangzást és nagyon szeretik a mienket egy kis hozzászokás után, de vannak akik ki nem állhatják az énekesünk hangját ami egy kicsit furcsa az elején.

A zenekaraitokban mennyire foglalkoztok „nehéz” témákkal, társadalmi kérdésekkel?
Igen, a Moonlight Wankers szövegei főleg a rossz életutakkal és élményekkel foglalkozik. "La Maison Fleury" (ami a legnagyobb francia börtönre, a "Fleury merogis"-ra utal) egy olyan srácról szól, aki a fiatalsága egy részét börtönben töltötte. “Né pour ętre sauvage” az énekes, David, egy régi barátjáról szól, aki az egyik első párizsi skinhead volt, de már nincs köztünk a nehéz élet, pénzhiány, drogok, stb. miatt...
A Lutéce Borgia szövegei inkább a tipikus rock'n'roll témákat követik, mint a rock'n'roll életvitel és vicces történetek, de vannak azért szociális élményekről és saját nézőpontról szóló számok is. A szlogeneket nem szeretjük.

Az UVPR vinyls is Te irányítod. Mesélj a kiadványaitokról!
Hat hónapja indítottuk el a UVPR vinyls-t, mert Franciaországban a redskineknek és a "jobb-oldali apolitikus"-oknak is volt már erős kiadójuk, de a SHARP zenekaroknak és más oi! bandáknak nem. A kedvenc zenekaraink mind sajátkiadásban jelentették meg az albumaikat, mint a Voices of Belleville, P38 vagy jó, de nagyon kicsi kiadóknál, amiknek nem volt jó a terjesztése mint a Toltshok vagy a Teckels a Coquenais-nél és LTDC-nél. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy olyan bandának, mint a Janitors jó promocióra és terjesztésre van szüksége, de egy olyan kiadónál, ami a saját stílusukat képviseli és hasonló együttesekkel foglalkozik.
Rengeteg tervünk van, de még korai róluk beszélni. Azért kettőt mégis említenék; az első az új Janitors cucc lesz, míg a második még nem 100%, de egy split-et adnánk ki a Lutéce Borgiaval és a Janitors-szal a márciusi cseh, magyar, német turnéra amit csak ott árulnánk, ahol együtt játszunk.

Mi az oka a 7"-osokra való specializációdnak?
Nagyon szeretjük ezt a formátumot, de nem vagyunk erre korlátozódva. Valószínűleg lesz egy LP vagy egy 10" a The Janitors-tól a közeljövőben.

[Közben bekövetkezett 2005 március és eljött a truné ideje, valamint megjelent a Lutéce Borgia/Janitors split – podravka.] Mondj néhány szót a split-en szereplő számokról, szövegükről.
A Janitors - Rochelais 80 cimű szám szövege nem túl komoly. Hozzájuk hasonló, a 80-as években La Rochelle városában született lázongó fiatalokról szól:
"Rochelais 80-asok, Rochelais amíg tart az öklötök, mások lehet, hogy a francia zászlóért harcolnak, nektek az egyetlen büszkeségetek, hogy La Rochelle-iek vagytok."
A Lutéce Borgia első száma a Long live summer arról szól, hogy a gazdag országokból az emberek a szegény országokba mennek nyaralni, és ott úgy gondolják, hogy a pénzük miatt nagyurak, mert a helyiek éheznek. Abból profitálnak, hogy másoknak rosszul megy, és nem veszik emberszámba a helyieket, csak mert nekik egy kicsit több pénzük van, de néha minden a visszájára fordulhat...
A második francia szám, Bialystok, egy kelet lengyelországi kisvárosi foglaltházról szól, ahol egy hetet töltöttem tavaly. Az ott élők életéről, ami tud nagyon nehéz lenni és nem mindig boldog, de talán jobb, mintha nem ott élnének, legalábbis ők megvannak erről győződve.

Mi a helyzet Párizsban? Arról beszélgettünk, hogy sok a politikai konfliktus különböző csoportok között (non-political-RASH)…
A párizsi redskinek az egyetlen valósan antifasiszta csoportosulás és ezért a többi skinheaddel állandó háborúban állnak, de főleg a nem politikus és SHARP skinheadekkel, mivel a nácik kihaltak a jelenlegi párizsi skinhead színtérről. Ezenkívül a bandáknak nagy múltja és tradíciója van Párizsban, így a bandák között is előfordul összeütközés, de mostanra igazán csak a redskinek működnek bandaként és ezért ők akarnak a színtér urai lenni. Nem egy túl konstruktív szituáció.

Említetted, hogy nehéz Párizsban koncertet szervezni. Ennek mi az oka?
Az előbb említettek miatt főleg, de azért is mert nehéz helyszínt találni, mivel a klubok vagy nagyon drágák vagy nem is akarnak ilyen típusú koncertet. A kocsmák már nem rendezhetnek koncerteket, mert a rendőrség az ilyen eseményeket leállítja a zaj miatt.

Te és a zenekaraid aktív tagjai vagytok a francia SHARP csoportosulásnak. Mesélj egy kicsit a színtérről, a keletkezéséről és arról, hogy milyen dolgokban vesztek részt.
Nemrég indítottuk újra a SHARP színteret egy haverral, aki már évek óta szervezett programokat hasonló elgondolással. A fő célunk az volt, hogy nyíltan SHARP koncertet szervezzünk mindennemű politikai felhang nélkül. Három koncertet szerveztünk olyan bandákkal, mint a Hardskin, Deadline, The Janitors és a legtöbb hasonló gondolkodású francia oi! banda is fellépett (Hardtimes, Moonlight Wankers, Classical Slum - Svájcból), de a redskinek mindent megtettek, hogy tönkretegyék az eseményeket, így egyenlőre nincs több koncert. A nyárra szervezünk egy nagy fesztivált Dél-Franciaországba.

Néhány együttesünket ismered (Böiler, PASO, Derkovbois). Mi a véleményed róluk? [Ez a kérdés, a budapesti koncert előtt készült. – podravka]
A Böiler mély benyomást tett rám és készítettem is velük egy interjút a fanzine következő számába. Nagyon tetszett a demójuk és élőben még jobbak voltak. Nagyon várom, hogy láthassam a Derkovbois-t élőben, mert nagyon jó punk-rock hangzásuk van és a magyar szövegű számok ütősnek hangzanak. A PASO egy jó koncertező zenekar, remélem továbbra is folytatják majd a turnézást.

Mi volt a véleményetek a mini-turnétokról? Mi volt a legjobb, illetve a legrosszabb dolog a turnén?
A mini-turné nagyon jó volt és volt néhány őrületesen hangulatos buli és koncert, mint Halle-ban Leipzig mellett, illetve Budapesten. Sok emberrel találkoztunk és a bandatagok sokáig emlékezni fognak rá. A turné nem annyira jó rész Prágában jelentkezett. Egy turnézó együttesnek, ami fontosabb a pénznél (még egy negatív zárás esetén is), hogy jó legyen a fogadtatás, a kaja, a pia, és a szállás. Persze a legjobb dolog az egészben az, ha olyan emberek jönnek el a koncertekre, akik szeretik. Lehetett volna sokkal rosszabb is, tehát szerencsések vagyunk.

Milyennek találtátok a budapesti koncertet (együttesek, közönség, selector)?
Nagyon élveztük a koncertet és a bulit, talán a legjobb volt az egész turnén. A bandák nagyon jók voltak és a hangulat a Böler alatt hihetetlen volt.. A DJ buli nagyon jó ötlet és egy kitűnő zárása volt a turnénak. Nagyon szeretnénk visszajönni Budapestre és esetleg más magyar városokba is ellátogatni, ha lehetséges!



Menü
A fórum legutóbbi hozzászólásai
Koncertek
2014-10-12, 19:07 | gabo
Beszélgetés külföldi zenekarokról
2014-09-17, 07:15 | Doslovits
Magazin
2014-04-10, 20:58 | rekaphc
Filmek
2013-01-02, 23:50 | lelkesz
Top 5
2012-12-27, 10:45 | razak
Öltözködés
2012-09-30, 09:34 | Doslovits
Fanzinek
2012-08-25, 16:39 | podravka
OFF TOPIC
2012-01-17, 13:47 | skaos
Labdarúgás
2011-07-22, 17:08 | Coimbra
Lemezbörze, disztrók
2011-06-30, 23:26 | fuksz
  www.skinhead.hu - Minden jog fenntartva.
Honlaptérkép
Impresszum
Rólunk