1937-ben John Miller – aki egy Manchester melletti szabóságnak és ruhagyárnak volt a tulajdonosa – megálmodott és létrehozott egy akkor forradalminak számító kabátféleséget. G9-nek nevezte el a mester az új ruhadarabot, ami egy 100 % pamutból készült okosság volt. Ezt a ruhadarabot Baracuta néven is emlegették. Tulajdonképpen ez lett a márkaneve ennek a dzsekinek, aminek két gombolható oldalzsebe volt, hogy lazán zsebre vághassa a kezeit a delikvens, mandzsettáit és derekát kötött, gumírozott végződéssel látták el, hogy még kényelmesebb legyen, raglan kialakítású ujjai megkönnyítették a mozgást, ezenkívül ellátták még egy 2 gombos felgombolható gallérral is, ami a nem éppen verőfényes londoni időjárás ellen védte a nyakat. Mindezt ellátták egy skótkockás béléssel is, mely emelt a G9 elegáns megjelenésén.
A klasszikus, úgynevezett ”casual”, utcai-lezser öltözködés tulajdonképpen ezzel az újítással kezdődött el, ami arról szólt, hogy már nem kellett öltönyt felvenni ahhoz, hogy valaki elegáns legyen.
Először nem a Brit Szigeten, hanem Amerikában lett népszerű öltözék, ahol például az egyetemisták mindennapos öltözéke lett, főleg a fent említett előnyei miatt.
Angliában újra a 60-as években fedezték fel maguknak az akkor éledező szubkultúra képviselői a modok, akik utcán, klubokban és Vespáik, Lambrettáik nyergében feszítettek ebben a ruhadarabban. Ahhoz, hogy ez az új divathullám elinduljon kellett egy kultikus hely. Ez a hely a híres Ivy Shop volt, mely 1965-ben nyitott ki Londonban. Tulajdonosa egy bizonyos John Simons volt.
John 16 éves korában szaxofonosnak készült, és később a modern jazz műfajában jeleskedett. Az öltözködés valószínűleg már kiskorában megfertőzte. Családjában ugyanis sok agglegény volt, akik elég nagy társasági életet éltek és ehhez hozzátartozott az elegáns megjelenés is. John kiskölyökként ezek között a nagybácsik között nőtt fel, és 7-8 évesen csodálta a vadiúj nyakkendőiket és öltönyeiket. Valószínűleg ennek hatására, 23 évesen amerikai ruhadarabokat kezdett el másolni és árusítani. Itt fedezte fel aztán az eredetileg angol találmányt a Baracutát. 1965-ben megnyitotta első boltját az Ivy Shop-ot, ahol árulni kezdte ezt a modellt is. A bolt előtt szinte sorban álltak az új dzsekiért a Carnaby Street-i modok, akik főleg munkásosztálybeli fiatalok voltak. Később a mod szubkultúra nyomaiban megjelenő skinhead-ek is előszeretettel hordták a Baracutát mindennapi öltözékükként.
John nemsokára még több boltot nyithatott meg London-szerte.  John Simonsnak nagyon ment a szekér. Az újra felfedezett ruhadarabnak új nevet is adott. Egy az 1960-as években népszerű amerikai szappanopera – a Peyton Place – egyik karaktere után elnevezte Harrington dzsekinek a Baracutát. A filmsorozat Rodney Harringtonja, a fiatal, gazdag egyetemista ugyanis sokszor viselt G9 dzsekit a képernyőn. És Rodney Harringtont nem más alakította a sorozatban, mint a híres amerikai színész, Ryan O’Neil (Love Story, Oliver, Mi van, Doki? – Barbara Streisanddal)! Tulajdonképpen az annyi ember által kedvelt dzsekit Ryan O’Neil után nevezte el John Simons!
 Nagyon sok híres ember hordott és hord ma is Harrington (Baracuta) dzsekit. Többek között Elvis, Hemingway, Frank Sinatra, az 1966-os angliai Futball Világbajnokság egész, angol válogatottja, de például a Clash is ilyet viselt az 1981-es new yorki koncertjén a Time Square-en.
Szinte az összes nagy ruházati cég gyárt ma már Harringtont. Főleg a tradicionálisnak mondható angol márkák járnak az élvonalban, mint például a Fred Perry, Ben Sherman vagy a Lonsdale, de az eredeti G9 Baracuta márka is működik még.
A Harrington egy elegáns és lezser viselet, amely valószínűleg sohasem megy ki a divatból. Akár kocsmába, csajozni vagy melóba is felvehetjük, de egy elegánsabb alkalomra, nyakkendővel is lazán elmegy.

Öltözz rendesen!